A battonyai román nemzetiségű oktatás történeti alakulását követve a meglévő dokumentumok és kutatások alapján három nagyobb szakaszra bonthatjuk:
I. Szerb-román vegyes iskola (1793-1874)
II. Román egyházi iskola (1874-1940)
III. Román Tannyelvű Általános Iskola a II. világháborútól napjainkig
Az első adatok azt bizonyítják, hogy román nyelvű oktatás már az 1793-as évben indult a szerb felekezeti iskolában, amikor a betelepült szerbek templomot, majd iskolát építettek, amelyhez szerény mértékben hozzájárultak az áttelepült románok is. A battonyai románoknak még ebben az időben nem volt sem templomuk sem iskolájuk, ezért a román nemzetiségű iskoláskorú gyermekek a szerb iskolába jártak, ahol román nyelvet is tanultak. A tanuló létszám alakulásáról hiányos adatok vannak, azonban egyes feljegyzések bizonyítják, hogy az iskolában a magyar mellett a szerb és a román nyelvet is tanították, így a végzős tanuló három nyelv birtokosa lett.
Az 1800-as évek második felében, amikor szétvált a szerb és a román ortodox egyház, akkor a településen élő románok is saját templomot és iskolát építettek, így az 1874/75-ös tanévtől megkezdi működését az első önálló román egyházi iskola, első tanítója Vasile Şimonovici, a beiratkozott tanulók száma 98.
Az első világháború után az iskola kisebb megszakításokkal működött, mert sajnos a román értelmiség nagy része Romániába ment, így a magyarországi román közösségek papok és tanítók nélkül maradtak. Battonyán is ezért az iskolai oktatás csak kisebb megszakításokkal folyt.
A második világháború után a román nemzetiségi oktatás újra megkezdődött Tasi Erzsébet tanítónő vezetésével, 1947-től az iskola tanítója Mágori Kornélia magyarcsanádi származású tanítónő lesz. A román iskola működése ebben az időszakban sem volt folyamatos az igazgatását tekintve, 1945-1957 között a 2 sz. magyar iskola keretén belül, 1957-1965 között önállóan, majd 1965-től 1991-ig közös igazgatás alatt működött a szerb iskolával.
1991/92-es tanévtől ismét önálló igazgatás alatt működik, az intézmény igazgatása alá tartozik a településen működő román nemzetiségű óvoda is.
1991/92-es tanévtől iskolánk ismét önálló intézményként működik, 28 tanulóval összevont osztályokkal. A tanuló létszám lassan fejlődésnek indul, tanulócsoportjaink száma is nő. A román nemzetiségi nyelvet tanítunk 1-8 évfolyamig kétnyelvű oktatási program szerint heti 5 órában. A nyelvoktatáson túl a nemzetiségi hagyományok ápolása kap kiemelt szerepet iskolánk életében. A nemzetiségi nyelv mellett idegen nyelvként az angol nyelvet tanítjuk. 2008-tól az idegen nyelv tanítása, már az első évfolyammal kezdjük, mivel tanítványaink az óvodában már játékos formában tanulják az angol nyelvet. Iskolánk egy számítógépparkkal rendelkezik és csatlakoztatva van az internet hálózathoz. A tanulói létszám fejlődésnek indult, ezáltal a tanulócsoportok száma is nőtt. Fokozatosan tértünk át az összevont tanulócsoport szervezési formától az önálló osztály szervezéséhez.
Román nemzetiségi nyelvet tanítunk 1-8. évfolyamig kétnyelvű oktatási program szerint, heti 6 órában, 5 román nyelv és irodalom és egy népismeret. A nemzetiségi nyelvoktatáson túl a nemzetiségi hagyományok ápolása kap kiemelt szerepet iskolánk életében. Az általános iskola kezdő szakaszán a matematika tanulása alapozó jellegű. A képességfejlesztésnek kiemelt szerepe van. Nagyon fontos, hogy a gyermekek az életkoruknak megfelelő számkörben biztos szám és műveletfogalomra épülő számolási készséggel rendelkezzenek. Iskolánkból kikerülő tanulók két kultúra képviselői, a román nyelv és hagyomány őrzői, továbbvivői, két szomszédos ország és nép kapcsolatainak pillérei. Az iskolánkból továbbtanuló tanulók román nyelvi ismereteiket a helyi Mikes Kelemen Gimnáziumban folytathatják fakultatív módon vagy a gyulai Román Gimnáziumban valamint a mezőkovácsházi Hunyadi Gimnáziumban.
A település román lakossága mindig erősen ragaszkodott iskolájához, mert fontos szerepet töltött a román nyelv és hagyományok, a nemzetiségi öntudat megőrzésében és ápolásában. Ez arra kötelezi jelenleg is az iskola vezetését és pedagógusait, hogy a nevelő-oktató munkában kiemelt figyelmet fordítsanak a település román lakossága történetének, hagyományainak ismertetésére, a tanuló ifjúság nemzeti tudatának formálására, az asszimiláció folyamatának megakadályoztatására. Intézményünk szervesen beépül a város életében és részese a település oktatási és kulturális tevékenységében.